Kuli és puli

Tamkó Sirató Károly: Kuli és puli   —   vers

Kuli nem ment
Suliba,
Mert
Beteg lett a
Pulija.

Pesti lakás,
Bútor, szőnyeg…
Hullt a szőre!
Szegény puli,
Vágyott a nagy
Levegőre…


Sírt, nyivákolt,
Kaparászott,
Irgett-morgott.
Látszott jól, hogy
Nem bírja az
Összkomfortot.

Kuli erre
Mit tehetett?
Egyet gondolt:
Tágas rétnek
Rendezte be
A nagy gangot.

S épített a
Pulinak egy
Széles,
Szeles
Pulikunyhót:
Egy valódi,
Igazándi
Kulipintyót!

Így azután
Megy már Kuli
Suliba,
Mert meggyógyult a
Pulija.