egyszervolt klub
játékok
mesék
animációk
versek
dalok
műhely

A varázsláda

örökbefogadta:
egyszervolt klub
A varázsláda - Gordon Éva - mese
teljes képernyő
teljes képernyő
RÉSZLETEK
Leírás

A varázsláda

mese

Szavazás
a Te szavazatod:
Örökbefogadók
Ajánlott további mesék
Szöveg

Gordon Éva: A varázsláda   —   mese

01.
---

02.
---

03.
Messze napkeleten, az üzbég hegyek között éldegélt Bair, az ifjú pásztor… A gazdag és kegyetlen Galszán juhait őrizte.

04.
Történt egyszer, hogy amint fújta-fújta dalos szavú sípját, ragyogó tűzmadarat látott repülni a magasban.

05.
Felhőkbe nyúló szirti fészkéről akkor szállt fel prédára a saskeselyű. Lebbent fekete szárnya, vijjogva keringett, lecsapott a tűzmadárra…

06.
Megfeszült a húr Bair íján, villámsebesen suhant fel a magasba a nyílvessző…

07.
Szíven találva zuhant alá a saskeselyű, a tűzmadár pedig tovalibbent az égen, majd eltűnt a lenyugvó nap lángsugaraiban.

08.
Pásztorszállására érve Bair megfőzte vacsoráját, és könnyű szívvel tért nyugovóra. Szolgálatának ideje lejárt, reggelre kelve elkéri Galszántól a járandóságát.

09.
Díszes pusztai sátra előtt a zsugori gazda már várta szolgáit esztendővégi elszámolásra. Elsőnek Bair jött: Elhoztam, visszaadom ostorodat, Galszán! Tizenhat ezüstpénz a megérdemelt bérem!

10.
Galszán fösvény felesége elszörnyedt a sátorbejáratnál: - Csak nem ad talán ez a vén fajankó férjem ennyi sok pénzt egy mihaszna pásztorlegénynek!?

11.
No nem kellett Galszánt félteni!- Csak lassan, Bair! Négy pénzt levonok az ostorért, amelyet, látod, elnyűttél! – Az ám, de a juhaid védelmében a farkasok hátán! – adta vissza a szót Bair.

12.
Előcsoszogott a banya is: - Hát ezt a gúnyát meg így elrongyoltad? Alig három éve hordod, s máris harminchárom lyuk van rajta! – Ezért hat pénzt vonok le a béredből! – bólogatott Galszán.

13.
Bair keserűségében megragadta a cifra asztalkát, s a Galszán fejéhez vágta. Galszán ordított, a banya sikított, előrohantak az őrök, megkötözték Bairt…

14.
… majd a gazda parancsára ledobták egy magas szikláról…

15.
Ott feküdt Bair a szakadékban, és már alig volt benne élet. Hűséges lovacskája rátalált, bánatosan nyerített…

16.
Felderengett a szürkefátyolos égbolt, s a szikrázón ragyogva megjelent a Tűzmadár: -Kelj föl Bair pásztor! Ismerem hős szívedet! Jöjj, elvezetlek a Három Fekete Sziklához…

17.
Gyógyultan pattant lovára Bair, követte a Tűzmadarat…

18.
…előbb keskeny sziklameredélyen, majd félelmetes szakadék fölött lengő átjárón, ahol ha egyet botlik a ló, máris halálra zúzódva hevernek a mélyben.

19.
Vissza ne rettenj, Bair! – hangzott előtte a Tűzmadár szava. Dehogy is rettent ő vissza! Bátran leugratott a zúgó habokba.

20.
Komor sziklaóriások őrizték a hegyet, ahová a Tűzmadár Bairt vezette.

21.
Szerencsésen partot értek, a Tűzmadár egy vén fa ágára telepedett és így szólt:

22.
-Háromszor vágjál csákányoddal erre a sziklára, Bair! Ha legyőzted a barlang őrzőjét, tied lesz a kincs, amelyet benne találsz.

23.
Szikrázva döngött a szikla Bair csapásai nyomán…

24.
…felmorajlott a föld, az egész hegy belerendült…

25.
…Kétfejű sárkánykígyó tekergőzött elő tátongó öbléből.. Két suhintás és a két fej máris a porban hevert!

26.
Igen ám! De minden levágott fej helyett két új feje nőtt és egyre közelebbről ontotta kénköves lángjait Bair felé.

27.
Bair meg elővette pányvakötelét, s olyan ügyesen dobta a négy fej köré, hogy mind a négy egy csokorba került. Így aztán egyetlen csapással levághatta valamennyit!

28.
Ahogy a szörnyeteg kimúlt, feltárult a Fekete Szikla talapzata, s gyöngyösen, fényesen előszállt mélyéből egy takaros gyémántládikó…

29.
Bair kinyitotta a ládikót:- De hiszen ez üres! – mondta és amint fölé hajolt, beleesett régnyűtt sapkája. Hát azon nyomban két új fejfedő röpült ki belőle!

30.
Varázsláda! – örvendezett a legény. Bedobott a ládikóba inget, zekét, kabátot… s amit behajított: párosával, megújhodva került onnan elő!

31.
Szépen kiöltözött, a varázsládát a lovára kötötte, s vidáman kocogott hazafelé. Az úton öreg paraszttal találkozott. Egyetlen kecskéjét vezette adóssága fejében Galszánhoz…

32.
Add csak ide azt a kecskét! – szólt Bair…

33.
A szegény ember nagy ámulatára két kecske szökkent elő a ládikóból, s nem is akármilyen! Ragyogott a szőrük, mint a színezüst! –Küldd el hozzám a környék szegényeit! – mondta távoztában Bair.

34.
No jöttek is a szegények közelről-távolról…Rongyosan jöttek, új ruhában mentek, rossz gebén érkeztek, két új lóval távoztak. Híre ment ennek a dolognak hamarosan…

35.
Megnézem már , mit főzött ki ellenem az a pásztorgyerek! – gondolta Galszán. Koldusnak öltözött, hosszú fehér szakállt kötött az állára, rossz mankón bicegett..

36.
Bair sátrától nem messze leroskadt a földre, s amikor a jószívű pásztor hozzásietett, úgy tett, mint akibe a nagy ínségtől már csak hálni jár a lélek. – Segítek rajtad. – szólt Bair.

37.
Bement a sátrába, egy ezüstpénzt hajított a ládikóba, kijött belőle kettő. Bedobott egy másikat is…Galszán odalopakodott a sátornyíláshoz: - Varázsládája van! –

38.
Ott ólálkodtak a szolgái…Csak a parancsára vártak, hogy megkötözzék Bairt.

39.
Galszán pedig a bíróhoz sietett:- Bair, a pásztorom ellopta tőlem ezt a ládát- hazudta a bírónak. – Itt egy tarisznya ezüstpénz: azért adom neked, hogy megerősítsd az igazamat!

40.
Az igazság szent- mondta a bíró, miközben eltette a pénzt-, döntsenek a Szent Gömbök! Ha ezek itt bivalyfej nagyságúvá növekednek, akkor Bair csaló hazug és a láda a tied. Vezessétek elő a pásztort!

41.
Bair előadta az igazságot, hogy a láda az övé, és Galszán erőszakkal elvette tőle, közben pedig a bíró szolgája az asztal alatt felfújta a gömböket.

42.
A Szent Gömbök felfúvódtak- mondta a bíró -, magad is láthatod: a ládikó tehát nem a tied, hanem Galszáné. Amiért elloptad tőle, meg foglak büntetni.

43.
Kalodába záratta Bairt, hiába védte igazát… Harmadnapon pedig kivitték a sivatagba, s a vadállatok prédájára otthagyták.

44.
És jöttek a farkasok, parázs szemük mind közelebbről villogott…Hanem Bair nagy küzdelmesen elővette pásztorsípját, és fújni kezdte…

45.
…sípjának panaszos szavára lassan földerengett körülötte a sötétség… Lehullott róla a nyűg. Libegve szállt kezére a Tűzmadár:- Jó és igazszívű vagy Bair, másokon segíteni kész.- szólt hozzá- Siess, ülj a lovadra…

46.
…lovagolj Galszánhoz és háromszor olvasd rá a varázsigét: Ásár Kári! Vágtass sebesen, hogy ott légy hajnal előtt! –

47.
… Három nap és három éjjel gyarapította kincseit Galszán…Az asszonyt majd megölte a kíváncsiság!- Megnézem már- gondolta, amikor Galszán elbóbiskolt- mit titkol előlem?

48.
Ahogy belopózott, szeme-szája elállt a teméntelen kincs láttára! Galszán megneszelte, hátrafordult: - Hogy mertél utánam leselkedni? – Éktelen dühében beledobta élete párját a varázsládába….

49.
A varázsláda két szipirtyót vetett ki magából. Galszán rettegve hátrált előlük…

50.
Hát kincseket rejtegetsz? – sziszegték a banyák.- Én koplalok és zsugorgatok neked, te meg túljártál az eszemen?! – Nem az enyémek! –esküdözött Galszán, s addig hátrált, amíg beleesett a ládába.

51.
Kijött a ládikóból egy Galszán, kijött a ládikóból még egy Galszán. Egymásnak estek: -Ki vagy te? –fortyant fel az egyik-, menj innen, enyém a kincs! - Én Vagyok Galszán- feleselt a másik- a kincs az enyém!

52.
Arajárt a bíró , meghallotta a veszekedést, belépett a sátorba…

53.
Te is megérezted a kincsszagot? – förmedtek rá a Galszánok. Rárohantak, s mire föleszmélt volna- fejest pottyant a varázsládába!

54.
Már birkózott a szürkület a hajnalfénnyel, vágtatva közeledtek a lovasok Bairrel az élen. Eljöttek mindazok , akiket Galszán kifosztott és Bair megsegített…

55.
Amint betódultak Galszán sátrába, csak megálltak és néztek és néztek: két Galszán, két banya, két bíró pörlekedett ott egymással…- Ásár Kár!- kiáltotta Bair

56.
S ahogy harmadszor is kimondotta a varázsigét, vad táncra perdült a három gonosz, kik a párjával fordult még egyet-kettőt önmaga körül, s aztán valamennyi beleszédült a varázsládába…

57.
A varázsládikó pedig becsukódott, felszállt a magasba, a sátor kupolája kettévált, orkán kerekedett, felkapta.

58.
…és visszavitte a ládát oda, ahonnan jött. A Három Fekete Sziklába.

59.
Bair pásztor megkönnyebbülten nézett utána: - Így nyeli el a föld mindenestül a Galszánokat és a hamis bírákat, míg csak valamennyi ki nem pusztul a világról…

60.
---

61.
---
Hozzászólások
Név:
E-mail:
Hozzászólás:
  • még nem érkezett hozzászólás