Menyecske, menyecske

népdal: Menyecske, menyecske   —   dal

Menyecske, menyecske,
Te barna menyecske,
Rég megmondtam néked,
Ne menj a cserésbe.

Bément a cserésbe,
Lefeküdt a fűbe,
Sárig-hasú kígyó
Bébútt kebelébe.

– Anyám, édesanyám,
Kedves és jó dajkám.
Sárig-hasú kígyó
Bébútt kebelembe.

Arra kérem magát,
Vegye ki belőle!
Szerelmes szívemet
Megemészti benne.

– Nem veszem, leányom,
Kezemet megmarja,
Az én kicsi gyenge
Ujjam leszakajsza.

Inkább elleszek én
Jó leányom nélkül,
Hogysem én ellegyek
Gyenge karom nélkül.

– Bátyám, édes bátyám,
Kedves és jó bátyám,
Sárig-hasú kígyó
Bébútt kebelembe.

Arra kérem magát,
Vegye ki belőle!
Szerelmes szívemet
Megemészti benne.

– Nem veszem testvérem,
Kezemet megmarja,
Kezemet megmarja,
Ujjam leszakajsza.

Inkább elleszek én
Jó testvérem nélkül,
Hogysem én ellegyek
Gyenge karom nélkül.

– Kedvesem, kedvesem,
Hűséges kedvesem,
Sárig-hasú kígyó
Bébútt kebelembe.

Arra kérem magát,
Vegye ki belőle!
Tüdőmet, májamat
Megemészti benne. –

Erre az édese
Meg is keseredett,
Gyenge karjaira
Ruhát teregetett.

Bényult kebelibe,
Kivette belőle;…
Sárig-hasú kígyó
Aranyalma leve.

S így hát az édese
Jobb, mint hív szülöttje,
Tizenkét éve, hogy
Mind őtet kereste.