Szöveg
Lackfi János: Odalenn — animáció
Akár a gyógyszert, lenyeli
utasait a metró,
máshova érve kiköpi,
mint a gyógyszert, ha nem jó.
A szerelvény nem bírja ki,
bár nagy szuszogós bálna,
benn az alagútban sikít,
ez az ő mulatsága.
A fényszóró széttaszigál
százezer tonna árnyat,
meg se moccan a vezető,
mégis őrülten vágtat.
Átsurran a Duna alatt,
mégsem vizes ruhája,
fenn focimeccsek zajlanak,
ő még a gólt se látja.
Haja kócosan nem lobog,
füle nem süketül meg.
Előtte szélvédőüveg,
állomások repülnek.
Futnak az álló utasok,
az álló állomások,
a szín, a fény mind elszalad,
jönnek helyébe mások.
Vajon a metróvezető
a metrózást nem unja?
Sötétet nyel, mint a vakond,
egyre mélyebbre bújva.