egyszervolt.hu - a legnagyobb magyar gyerek oldal

logo egyszervolt.hu

óvodás és iskolás gyerekeknek. Gyerekdalok, mondókák, online mesék, mesefilmek a mese.tv-n.

Mai mese:

2015. 07. 04.

A háztûznézô legény I. rész (népmese)


A háztûznézô legény I. rész (népmese)
Hol volt, hol nem volt, túl a nagy hegyeken is, volt egy kis falu. Abban lakott egy legény. Dolgos, szorgalmas, szép szál legény volt, házzal, jószágokkal, szép kis gazdasággal. Csak egy hiányzott a házából: takaros feleség. Az anyja eleget mondta neki, hogy ô már elerôtlenedett, nem bírja a dolgot. Asszony kell a házhoz.
- Nézz csak körül, édes fiam, a faluban, találsz itt eladó lányt nem egyet.
- Igen, találok, de az egyik cifra, a másik lusta, a harmadik nyelves.
- Hát a Kati?
- Kati? Keszege! Csak hálni jár belé a lélek.
De azért egyszer mégis megemberelte magát.
- Nem bánom, édesanyám, szavát fogadom. Megházasodok. Tarisznyáljon fel, aztán nekimegyek a nagyvilágnak, s addig haza sem jövök, míg nem találok magamnak való feleséget.
Okos fiú volt ez a legény, csak nem látszott rajta. Ezért a falubeli leányok azt mondták rá: puliszkalegény! Anyámasszony katonája! Különösen a keszege Kati hányta-vetette magát a többi lány elôtt:
- Hihihi, még jó lennénk mi is neki! Meglátjátok, úgy jön vissza, hogy nem talál magának való feleséget! - S kacagták elôre, hogy fel fog sülni a legény.
Már három napja, hogy ment, ment, de még falura nem talált. Hanem belekerült egy olyan nagy erdôbe, aminek nem volt se vége, se hossza.
,,Biztos kerek erdôbe jutottam - gondolta a legény. - De hogy kerülök ki belôle?"
Ahogy jön-megy az erdôben, egyszer csak nagy nyögést, jajgatást hall. Arrafelé tart. Látja: egy hóhajú öregasszony bajlódik az egyik nagy fa alatt. Szegény nagy terü gallyat, rôzsét szedett össze, s úgy látszik gyenge volt, összeesett alatta. A legény részvéttel ment közelebb.
- Adjon isten, néném! Látom, nehéz az a rôzsecsomó, majd én segítek. - Azzal levette az öregasszony válláról a nehéz terhet, és megindult. - Most csak azt mutasssa meg, merre lakik, aztán én hazaviszem - mondta.
A hóhajú öregasszony hálálkodva kelt fel a földrôl.
- Hogy a jóisten áldjon meg, édes fiam! Be jót is tettél velem! Bizony én nem tudtam volna hazavinni ezt a nehéz rôzsecsomót.
Egy kis kunyhókában lakott a hóhajú öregasszony, az erdô szélén. Ott már ismerte a legény a járást.
,,Lám, milyen jó, hogy segítettem, az öregasszony megmutatta az utat!" - gondolta a legény, s tovább akart állni. De az öregasszony marasztalta:
- Már csak nem engedlek el éjszakára, fáradt is vagy, meg éhes is. Szegény vagyok, de amim van, megosztom veled. A padláson széna van. Ott el is alhatsz.
A legény hát ott maradt. Az öregasszony puliszkát fôzött, s jól bevacsoráltak. Aztán a legény megköszönte a vacsorát, és jó éjszakát kívánt, majd bevette magát a puha szénába, s nyomban el is aludt. Úgy éjféltájt hirtelen felébredt. Furcsa énekszót hallott. Figyelte, honnét jô. Alulról jött, az öregasszony szobájából. Egy kis résedéket vett észre, s lekukucskált. Az öregasszonyt látta kuporogni egy kisszéken. Különös, érthetetlen nyelven énekelt, aztán egy nagy, fekete könyvet vett elô, és abból olvasgatott. Épp a másik oldalára akart fordulni a legény, hogy jobban lásson - mi van a nagy, fekete könyvben? -, mikor csak megcsikordult a padlás feljárójánál a lajtorja. Két fekete alak lopakodott fel rajta. A lépcsôn suttogni kezdtek:
- Itt jó lesz. A padlás üres, megvárjuk, míg a lámpa elalszik, aztán majd lemegyünk a szobába.
- Jó - mondta a másik.
- Akkor most legyünk csendben, a titkok könyvét aztán majd én veszem magamhoz - suttogta újra az elsô. Azzal mind a ketten bemásztak az ajtón, és épp a legény mellett kezdtek maguknak helyet csinálni.
(folytatjuk)