Adventi történet

Mintha valami megváltozna advent idején: a levegőt áthatja a karácsony illata, minden megtelik várakozással, izgalommal, titkolózással. Négy héten át egy-egy gyertyát gyújtunk, adventi koszorút díszítünk, a gyerekeknek adventi naptárral kedveskedünk. Készülődünk, ajándékokat veszünk, sütünk-főzünk. Felkészítjük a lelkünket a nagy ünnepre, a szeretet ünnepére, a fény visszatérésére, a téli időszak megfordulására, a gyermek születésére.

Ősi szokások

Már a germánoknál szokás volt télidőben örökzöld ágakat vinni a házba. Egyrészt emlékeztetőül, hogy a növények télen csak pihennek, és tavasszal megint minden kizöldül, másrészt gyógyító és áldásos hatást tulajdonítottak a zöld és virágzó ágaknak. Az örökzöld ág nemcsak a gonosz szellemeket tartotta távol, hanem segített leküzdeni a sötétségtől való félelmet is.

Napjaink fenyőágakból font adventi koszorúja a négy gyertyával azonban korántsem olyan régi szokás, mint ahogyan feltételezhetnénk. Valamikor a XIX.-XX. század fordulóján jött divatba, sőt azt is tudni vélik, kinek a nevéhez fűződik e szokás bevezetése. Johannes Heinrich Wichern, a hamburgi "Rauhes Haus"- szociálisan elhanyagolt fiatalok nevelőotthonának vezetője – gyújtott először gyertyát adventi koszorún.

Az adventi koszorút díszítő fenyőágak az új életre születést jelképezik, a gyertyák vörös színe pedig a Szentlelket és az Ige megtestesülését, Isten emberként világra jött Fiát.

Adventi kalendárium

Az adventi kalendárium is régi szokás, s talán a gyerekek igazi kedvence. Nekik ez jelzi legjobban az idő múlását, a karácsony közeledtét.

Az adventi kalendáriumot kartonpapírból készítették, kinyitható ablakai mögött színes képek beszélték el a karácsonyi történetet. Az első adventi kalendáriumokat egy festőművész készítette a XV. században. Ezeket a művészi igényességgel elkészített kalendáriumokat nem gyerekeknek szánták, hanem jómódú családoknak adták el, szobadíszként.

Az első nyomtatott adventi naptár 1903-ban jelent meg, Németországban. 24 kis ajtócska volt rajta 24 történettel, amelyek arról szóltak, hogy mi mindent kell még elintéznie a Jézuskának, a Mikulásnak és az angyalkának karácsonyig. Megtudjuk, hogy a mennyországban sincs másként, mint a földön: sütnek, barkácsolnak, csomagolnak. Az adventi időszakban ti gyerekek is készíthettek adventi koszorút, feldíszítve természetes anyagokkal, szárított naranccsal, dióval, mogyoróval, almával… vagy díszíthetitek a szobátokat ablakdíszekkel, kis angyalkákkal, csillagokkal. Higgyétek el, így hamarább elszáll a várakozás ideje, s az öröm is nagyobb lesz, hiszen ti is részesei lehettek ennek a csodás ünnepnek.

Szent Miklós és Mikulás története

A Mikulás Szent Miklós napján járja körbe a világot és ajándékot osztogat. Szent Miklós tisztelete feltehetően két azonos történelmi személyre vezethető vissza. Az egyik myrai Miklós püspök, a másik Miklós, Sion apátja. A két szent az idők folyamán eggyé olvadt és számos legenda kötődik személyükhöz. Az elbeszélések szerint a püspökök a szegényeken segítettek, s a gyermekeket óvták.

Így lett Szent Miklós az évek, évtizedek, évszázadok során a szülő nők segítője, védőszentje a gyerekeknek, a diákoknak és a lányoknak.

Mikulás ajándéka

Az már később, pontosabban a XIX. sz. fordulóján alakult ki, hogy Szent Miklós napján ajándékokat kapnak a gyerekek. Ez a szokás Dél-Itáliában kezdődött, majd fokozatosan terjedt el egész Európában. Akkoriban a Karácsony csak egyházi ünnep volt, s ilyenkor nem volt szokás az ajándékozás. Ezért volt jelentős Szent Miklós ünnepe, amikor ajándékokat kaptak a gyerekek, elsősorban ruhafélét és élelmiszert. Az ajándékokat kikészített cipőkbe tették, a cipők mellett pedig gyakran állt egy kis edény, ahová Szent Miklós lovának raktak a gyerekek ajándékot: szénát és zabot.

Mikulás és a Krampusz

Miről ismerjük meg a Mikulást? Hát persze hogy a piros ruhájáról és fehér szakálláról. A hatalmas süveg és a vörös ruha Miklós püspöki méltóságának köszönhető, hiszen a püspökök ruhájának színe a piros. Nagy botja is egyházi vonatkozású: pásztorbot, melyet a magasabb rangú papok, mint Isten népének pásztorai, kezükben szoktak tartani. De hogy kerül e szent ember mellé olyan csúfság, mint a krampusz? A krampusz sötét, goromba fickó, aki rongyokban jár, a hátán hatalmas zsákot cipel, ebbe gyűjti a rossz gyerekeket. Ősalakja valószínűleg egy vad, téli szellem lehetett, aki már a germánokat is riogatta. A mai napig szokás osztrák és német területen, hogy december 6-án beöltöznek a gyerekek vad ördög jelmezbe és ijesztgetik az embereket. Hogy létezett-e krampusz vagy sem, nem tudjuk, de sokszor mondják a szülők: „Majd lesz neked haddelhadd, ha jön a Krampusz!"

Hol is lakik a Mikulás pontosan?

Hát persze, hogy mindenütt és mégis sehol. Sőt, az is lehet, hogy az Északi Sarkon, Lappföldön, vagy esetleg Álomországban. A Mikulás ott lakik, ahol megemlékeznek róla. Márpedig ezt a kedves ünnepet a világon mindenhol megtartják. Oroszországban ezen a napon a barátság jelképeként kinek-kinek átnyújtanak egy almát, s elkezdődik a „Szláva" ünnep, melyet a „házi szentek" tiszteletére tartanak. Görögországban, Szerbiában december 6. a Szent Miklóst védőszentjükként tisztelő tengerészek, hajósok ünnepe. Santa Claus, az amerikai Mikulás viszont nem ér rá pihenni és ünnepelni, hiszen neki azon a bizonyos éjjelen az egész világot kell körbeutaznia, s az ajándékait szétosztogatni. A skandináv Nisse, szintén hasonló feladatot lát el, mint a Mikulás, csak ő a hideg népek legendájában egy apró, ős öreg, facipős kobold. Ő is ajándékokat rejt a cipőkbe, jó humorú, ám olykor veszedelmes is tud lenni.

vissza az oldal tetejére

Luca nap – december 13.

Mit jelent a Lucázás?

Luca napja a decemberi ünnepek idején ugyancsak nagy jelentőségű. Ilyenkor szinte egész Európában megemlékeznek róla. Dalmáciában és Szlovéniában például, ha a lányok ezen a napon kiteszik a cipőjüket az ablakba, akkor Szent Lúcia megajándékozza őket.
Svédországban ezen a napon a legidősebb lány ágyba viszi a reggelit családja, minden tagjának. Ebből az alkalomból a leány hosszú fehér köntösbe öltözik, fején koszorút visel, rajta égő gyertyákkal.

Ki volt Szent Luca?

A hagyomány szerint Lúcia Kr. u. 300 körül született a szicíliai Siracusában. gazdag családba. Mikor felnőtt, egész vagyonát a szegényeknek adta, édesanyját pedig meggyógyította súlyos betegségéből. Mivel egész életében kegyes volt, s mindvégig állhatatos és tiszta maradt, az egyház a női erényesség eszményképévé és a keresztény szüzek mintaképévé tette.

Luca napi hagyományok

Sok helyen úgy tartják, hogy ezen a napon nem szerencsés dolgozni, (ún. “dologtiltó nap“) viszont kedvező a szerződéskötéseknek, eljegyzéseknek.

Némely helyeken úgy tartják, hogy Luca nap előtt gondosan ki kell takarítani a házat és rendet kell rakni az udvaron. Tilos volt azonban fonni, varrni és kenyeret sütni. Ha valaki mégis hozzányúlt volna a tűhöz vagy orsóhoz, az másnap kicsavarva, eltörve találta meg szerszámait, összekuszálva fonalait. Ezt nevezték Luca haragjának.

Varázslás Luca éjszakáján

Vannak vidékek, ahol a lányok keresztet vésnek a fűzfa kérgébe, és a kereszten újévig bekövetkezett változásokból próbálnak jósolni.

Luca napján kell hozzálátni a híres Luca szék faragásához. A széken minden nap egy munkafázist végeztek el, úgy, hogy Karácsonyig elkészüljön. Ha Karácsonyig elkészül a szék, arra rá kell állni, hogy megláthassuk a boszorkányokat. Egy másik hagyomány szerint, Luca napján, búza magot ültetnek, amely Karácsonyig kihajt a cserépben. A kizöldült búza a Karácsonyfa alá rakva, a termékenységet, a természet újjászületését szimbolizálja majd az egész családnak.

vissza az oldal tetejére

Karácsonyi hagyományok

Karácsony havában az ünnepek sora már a jeles névnapok alkalmával elkezdődik. Eljött az ideje a termékenységvarázsló éneknek-versnek, az ősi hiedelmek és jósló-varázsló praktikák felelevenítésének. Ezekből a szokásokból gyűjtöttünk Nektek össze egy csokorral.

Szentcsaládjárás: karácsony előtt kilenc napon át kilenc család viszi egymáshoz a szent család képét vagy szobrát, és eléneklik a Szent család kezdetű éneket.

Ostyahordás: falun régen szokás volt, hogy karácsony előtt a tanító minden családnak ostyát küldött, jókívánságokkal együtt. A házba lépés után a "Öröm és békesség legyen ura e háznak" mondattal köszöntötte az ott lakókat, cserébe lisztet, tojást, mákot, kolbászt, bort és egyéb terményeket kapott.

Pásztorok vesszőhordása karácsony előestéjén: A pásztorok egy nagy csomó vesszővel sorra járták a házakat és jókívánságokat mondtak. Szerencsés ünnepet kívánunk kendteknek!. A gazdaasszonyok a kötényükkel kihúztak egy vesszőt, s tavasszal ezzel kellett kihajtaniuk az állatokat a rétre. A pásztorok a vesszőhordásért, jókívánságokért cserébe ajándékot kaptak .

Karácsonyi kántálás, betlehemezés: a gyerekek karácsonyi dalokat énekeltek és köszöntőket mondtak. A betlehemezés a karácsonyi ünnepkör legnépszerűbb misztérium- illetve pásztorjátéka. A 11. századtól hazánkban is előadták latin nyelven és az első magyar szövegek a 17. sz.-ból valók. Szokás volt még az ún. "paradicsomjáték" előadása, amelyben a bűnbeesés történetét jelenítette meg.



vissza az oldal tetejére

Karácsony és a téli napforduló

A karácsony ünnepe hosszú időn keresztül egybeesett a téli napforduló idejével. Mit is jelent a téli napforduló? Csillagászati szempontból: december 21-én, az év legrövidebb és legsötétebb napja után kezdenek hosszabbodni a nappalok, vagyis lassan közeledik a tavasz. Régen az emberek, amikor sokkal jobban függtek a természettől úgy gondolták, hogy a nap télen meghal, s félve várták, hogy feltámad-e újra. Így nagy öröm volt, hogy a december 21-e után egyre világosabbak és hosszabbak lettek a nappalok. Talán ezért fűződik annyi ünnep ehhez az időszakhoz. Jézus születése – új fény

Évszázadok óta a kereszténység is a téli napforduló idején ünnepli Jézus születését. Így lett a karácsony kétféle ünnep keveréke, a fényé és a kisded születéséé, az öröm, a békesség, a szeretet és a család ünnepévé. Négy héttel korábban kezdődik az advent, készülnek az adventi koszorúk, december 6-án érkezik Mikulás, december 13-án szokás volt a "Lucázás" és más hasonló ünnepek is vannak világszerte.

Érdekes, hogy a karácsony sokáig mozgó ünnep volt így az év más-más időpontjaira esett. A mai december 25-i dátumot a IV-ik század óta tartják Krisztus születésnapjának. Ez a nap egyébként egybeesett az ókori Rómában a téli napforduló ünnepével,. Mivel az egyház nem nézte jó szemmel a régi pogány szokásokat, úgy gondolták, hogy ezt a két ünnepet összevonva tartják, egyazon napon.

Népek szokásai

A karácsonyi ünnepkörhöz és a téli napfordulóhoz, a fény várásához, a nap újraéledéséhez rengeteg népszokás kötődik. Most bemutatjuk nektek néhány nemzet szokását:

Olaszországban a Befana – egy barátságos boszorkány seprűn ülve repül be a kéményeken, hogy ajándékokat hozzon a gyerekeknek. Befana a legenda szerint éppen sepregetett, amikor a Három Királyok betértek hozzá és felajánlották, hogy elviszik magukkal megnézni a kis Jézust. Ám Befana azt válaszolta, hogy nincs ideje. Utóbb meggondolta magát, de már késő volt, azóta járja karácsony éjjelén a házakat a születendő gyermek tiszteletére.

Svédországban, már régóta a téli napforduló volt az igazi téli ünnep. Annak idején ezen az éjszakán állatáldozatokat mutattak be, ám 1200 körül felhagytak ezzel a szokásukkal. Az áldozattal szerették volna a helyi istenségeket kiengesztelni, hogy engedjék el a napot, legyen végre világosság.

Skóciában: a napforduló ünnepét az év legrövidebb napjának az előestéjén tartják. Ezen az estén egy nagy fahasábot állítanak föl egy réten amelyet meggyújtanak és körbetáncolnak. Ezzel a tánccal és a zajjal szeretnék felébreszteni a napistent, hogy térjen vissza.

A középkorban viszont egy különös szokás volt a keresztény ünnepkörben, az úgynevezett Szamár ünnepe. Ekkor megelevenítették a szent család menekülését a város főterén, azután szentmisével fejezték be az előadást. Később ez a szokás átalakult paródiává, és a tömeg bevitte a szamarat a templomba, mint megbecsült vendéget, s tiszteletére az egybegyűlt nép és a pap is együtt iázott. Később ezt a szokást a Vatikán betiltotta.

vissza az oldal tetejére

Karácsonyfa eredete

Tudtátok, hogy Magyarországon csak kétszáz éve áll karácsonyfa az otthonokban? Korábban csak ágakat, leveleket használtak díszítésre, mert az emberek így akarták távol tartani a gonosz hatalmakat, és így reméltek szerencsét és egészséget.

Az első karácsonyfa

A karácsonyfa első írásos említése Schwarzwaldból való. 1419-ben péklegények állították fel az első fát, amelyet almával, dióval, körtével, mézeskaláccsal díszítettek.
Az első karácsonyfák úgynevezett közösségi fák voltak, melyeket mesterműhelyekben, kórházakban és patríciusházakban állítottak fel. Később a fejedelmi udvarokban tűntek fel a karácsonyfák és lassan bevonult ez a szokás a gazdagabb polgárok lakásaiba is.





Mivel díszítették hajdan a fákat?

Eleinte kivilágításról szó sem volt, majd a viaszgyertya elterjedésével a fenyőfákra is kerültek gyertyák . Ezt persze csak a fejedelmi udvarokban engedhették meg maguknak az emberek, hiszen a gyertya akkor még luxuscikk volt.

Kezdetben aranyozott diót, almát, fenyőtobozt, mézeskalácsot és cukorszíveket akasztottak a fára. Az első üvegdíszeket a XIX. században Csehországban készítették, a híres üvegfúvó üzemekben. Ebben az időben jelentek meg a csillagszórók, s hamarosan az első világító girlandokat is felrakták a fenyőfákra.

1910 táján állították elő az első lamettát (angyalhajat). A fenyőfa kivilágítása azonban pogány eredetű, ezzel a fény istenének hódoltak, könyörögve a fény és a meleg visszatéréséért.

vissza az oldal tetejére