Buksi - Magyar Gyerekkönyves Sikerlista

Kisgyerekek számára kevés játékosabb, mókásabb hely van a világon, mint egy ugrálóház. Nem véletlenül viseli hát ezt a címet Lackfi János kicsiknek szóló mondókás – verses kötete, s ehhez méltón igyekszik is minden sorában megfelelni az ilyetén elvárásoknak.

Letehetetlen iskolai krimi - akár rémtörténet? – s egyben módszertani segédanyag az iskolai agresszió megértéséhez, kezeléséhez. Ez Kate McCaffrey Behálózva című ifjúsági regénye.

Különleges mesekönyv kiadásával jár a gyerekek kedvében a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Herceg Egérváry Elemér naplójából, egérperspektívából ismerhetők meg a királyi család és a kastély hétköznapjai – humoros kalandok révén, ám történelmileg hű részletekkel.

Igazi meseremekművek kerültek ki a Pagony műhelyéből. Öt mesekönyv, öt különböző világ, öt remekmű. Borongós nyári estékre, napos nyári napokra és persze csak úgy ajánljuk kicsiknek és nagyobbaknak, mindazoknak, akik szeretik a jó meséket, kalandokat és a mai írók mesés világát.

Nagy utazásokkal folytatódik D. Tóth Kriszta nagy sikerű mesesorozata, a Lolamesék. A harmadik kötet három új történetéhez ismét jár egy rajzfilm, melyben Lola a Föld megmentésére vállalkozik!

Gyerekversben erősek vagyunk – hangzott el a gyerekirodalmi fesztivál szakmai konferenciáján. A tételt pedig rögvest alá is támasztotta egy vadonatúj gyermekvers antológia, az Aranysityak, benne negyven kortárs költő alkotásaival.

Bartos Erika és az Alma zenekar a gyerekek legnagyobb kedvencei közé tartoznak. Több, kisebb-nagyobb együttműködést követően ezúttal egy teljesen új, közös produkciót hoztak létre. Megalkottak egy zenés albumot, képes mesekönyves CD-t a Balatonról.

Harisnyás Pippi hatvanöt éves, s e jeles évfordulón új köntösben jelennek meg történetei - Agócs Írisz borítóképével, s Berg Judit ajánlásával. Az első három kötet már a Könyvfesztivál idején elérhetővé vált, és vélhetően az újrafelfedezés örömét adja a mai kis vadócoknak.

A Művészetek Palotája ad otthont április 30. és május 2. között a mesekönyvek majálisának, melyen élőben találkozhat és játszhat, mókázhat írókkal, rajzolókkal a közönség. Részt vehet szakmai konferencián, koncerten, mesét hallgathat az Örkény színház színészeinek előadásában, avagy premier előtt megnézhet pár epizódot M. Tóth Géza készülő rajzfilmsorozatából, a Bogyó és Babócából.

Két évtizede nem volt példa arra Magyarországon, hogy egy mesesorozatból televíziós gyermek rajzfilmsorozat készüljön. A munkálatok a végéhez közelítenek az M. Tóth Géza nevével fémjelzett KEDD animációs stúdióban, s az elkészült első néhány epizódot a nagyközönség előtt is bemutatják május 2-án, a Művészetek Palotájában.

Immáron 17. Alkalommal nyitotta meg kapuit árpilis 22-én, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ahol a rengeteg újdonság között mozgalmas színfoltot képviselnek az egyre szaporodó gyerekkönyvkiadók újdonságai. Sorozatunkban igyekszünk egy minél szélesebb, reprezentatív képet bemutatni ebből a színes választékból.

Melyik az utóbbi évtized legjobb magyar gyermekkönyve? Erre a kérdésre keresi a választ a „Tíz év ötven gyermekkönyve” akció, melynek keretében véleményt formál a szakma és - online szavazás keretében - az olvasóközönség is. A végeredményt a VI. Gyermekirodalmi Fesztiválon tudhatjuk meg.

Igaz csak virtuálisan, a Facebook közösségi portálon, de immár létezik a Magyar Gyermekkönyv Intézet. Rajongótábora napról napra gyarapszik, ami azt jelzi: igény volna rá a valóságban is. De nem csak már most. Van szakmai előzménye is e civil nyomásgyakorlásnak.

Ha valaki számára ismeretlen volna a szabad verses gyerekregény műfaj, vegye kézbe A nagypapa távcsövét, s láthat vele több nyelvre fordított köteteket, rajzfilmeket, TV filmet, dalokat, CD-ket, hangoskönyveket. Egy új és sikeres műfaj megteremtéséhez nincs szükség „fiókmélyi varázsszemüvegre”. Elég hozzá Kiss Ottónak lenni.

Festmények alapján kell mesét írnia annak a diáknak, aki szeretne részt venni a Mű(mese) országos meseíró pályázaton. A választható művek a magyar festészet másfél évszázadát ölelik fel, s egytől egyig megtekinthetők a Magyar Nemzeti Galériában is. A cél: közelebb vinni a gyerekekhez a képzőművészetet, a festészetet – mondja Boldizsárné Kovács Gizi, a pályázat főszervezője, a Nemzeti Tankönyvkiadó szerkesztője.

Részeg Elefánt. Ez Lackfi János legújabb gyerekverseskötetének a címe. De vajon miért italozik egy elefánt, s különben is, hogyan kerül az alkohol a gyerekekhez? A kérdésekre személyesen a szerzőtől is választ kaphatunk január 30-án, a Marczibányi Téri Művelődési Központban.

Gyerekek írnak verseket a Költögető blogon. Ehhez nem csak mintákat kapnak kortárs gyerekversek formájában, hanem szakszerű verstani ismeretket és feladatokat is Lackfi János költőtől. Meg kell ismertetni a gyerekekkel a nagyszerű kortárs gyerekköltészetet – foglalja össze tömören az okokat s egyben a célokat is Hevesi Mária iskolakönyvtáros, a blog főszerkesztője.

Az Irijám és Jonibé a misztikum és az egymásra találás könyve. Születése épp olyan titokzatosan misztikus, mint maga Schein Gábor története a Halkirálynőről és a Madárkirályról és Rófusz Kinga festményei a kötet lapjain. Kettejük - szerző és illusztrátor - egymásra találásának eredménye egy könyvköltemény.

Ritka csemegére lelhet, aki mondókás könyvet keres a karácsonyi gyerekkönyvpiacon. Ritka, mert igazán ínyenceknek való versek vannak benne, s ritka azért is, mert a szerző nem sűrűn ontja a gyerekkönyveket. Saját bevallása szerint ez a kötet is közel két évtizedig készülődött mire megjelent.

Mesés, pontosabban mesekönyves kiállítás nyílt A mesék világa címmel Rényi Krisztina grafikusművész mesekönyv illusztrációiból. A klasszikus, míves festmények, köztük olajfestmények, ritka élményt nyújtanak a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár barokk palotájában.

Persze nem versláb van száz, hanem egy vers a százlábúról, annak dacára, hogy nem egy igazán költői szerzetről van szó. Már ahogyan azt a felnőttek hiszik. Nem úgy a gyerekek, akik számára a világ minden szeglete érdekes. Bartos Erika pedig nem tett egyebet, mint rímekbe foglalta mindezt, s a napokban immár a második, óvodásoknak szóló verseskötete jelent meg.

December lévén, aktuálisabb részekkel nem is indulhatna egy új gyerekkönyv-sorozat, hiszen ezekben a napokban nincs olyan gyerek, akit ne érne utol az influenza és/vagy az oltás problémaköre. A Réka meséi sorozat arra vállalkozik, hogy segítséget adjon a „klasszikus” gyermekbetegségek legyőzésében, a balesetek megelőzésében, a mielőbbi gyógyulásban.

Ez nem egy új mese címe, ez maga a valóság. Az óvodás generáció nagy kedvencei, Bogyó és Babóca eddigi legnagyobb kalandjukra készülnek. Az után, hogy meghódították a gyerekszobák könyvespolcait, vidám hangulatú előadások bábparavánjait, diafilmet, a következő lépés nem is lehet más, mint a rajzfilmsorozat.

Azaz könyv alakban is megjelent az utóbbi évek egyik - vagy talán az is megengedhető, hogy - a legsikeresebb gyermekszínházi darabja, a Sötétben Látó Tündér. A könyv illusztrációiból kiállítás nyílt, 29-én vasárnap pedig közönségtalálkozó lesz az alkotókkal, az Örkény István Színházban

Ovi-ügy, Tesó-ügy, Lámpalány Finy Petra megannyi kisgyereket, és kisgyerekes anyukát–apukát foglalkoztató kérdésre ad költői válaszokat könyveiben: mi történik, ha érkezik a kistesó, ha kezdődik az óvoda, ha nehéz az elalvás? Ám ezzel messze nem merül ki tarsolya. Kiapadhatatlan forrásként, szinte ontja a meséket, novellákat, verseket és regényeket gyereknek, s felnőttnek egyaránt. Bár ebben a véletlen is közrejátszott – de idén négy kötete is megjelent.

Ismert erdei körökben az a nézet terjed, hogy Micimackó visszatért. De kutyafüle: ő el se ment! Ott várta – karonfogva a többiekkel -, hogy Róbert Gida térjen vissza. S a Százholdas Pagonyban pedig az a Szóbeszéd kapott lábra, hogy hazaérkezik. Talán jól tette, talán nem jól tette, de megtette. KRITIKA

Aki nem tudná – de ki ne tudná - Csoda és Kósza két ló, akik Gödöllőn élnek egy tanyán. Ismeretségük minden bizonnyal számos. Nem csak azért, mert a mesékben sokakkal találkoznak sokakkal, hanem mert a 2007-es IBBY Év gyerekkönyvének főszereplői. Kalandjaikat új kötetben követhetjük nyomon.

Persze Micimackó és barátainak kalandjai számtalan folytatásban sokasodtak, de ez a visszatérés most egészen más! Ezúttal ugyanis nem egy újabb rajzfilmről van szó, hiszen Micimackó a könyvlapokon tért vissza! S erre valóban nem volt, nem lehetett példa. Mármint hivatalosan.

Általános világjelenség, hogy fél pár zokni lábra kel, s azzal egyszer s mindenkorra nyoma vész. Azon titkoknak viszont csak kevesek tudói – hova is tűnik. Mert nem a feledékenység, és nem is mosógép, hanem kedves kis lények ebben a ludasak, a zoknimukik, akiknek kilétét Tóth Zita fedte fel Filc, a zoknimuki című, első meseregényében.

Sarah Bosse az idilli Münsterben él, svéd gyerekkönyveket fordít és lovas-pónis regényeket ír. Egyike azoknak a gyerekkönyvíróknak, akik a történeteiket nem titkolt módon a gyerekek - főként a lányok - szórakoztatva tanítására szánják. Malomvölgyi lovaskalandok című sorozatának újabb darabjai jelentek meg magyar nyelven,

Kuriózum. Minden ízében, s minden oldalról tekintve ez mondható el a Képek Krónikása nevezetű kötetről. Egyrészt mert előbb készültek a képek, s azokhoz íródtak a mesék, másrészt mert azokat gyerekek és neves szerzők írták, s nem utolsó sorban, mert a 60 éves Nemzeti Tankönyvkiadó ünnepi és egyszeri kiadványáról van szó. A Képek Krónikása tiszteletbeli rangot pedig egy hatodik osztályos fiú, Péri Ákos Ájbek nyerte el.

Szépség, halál és depresszió – mindez ultrakúl stílusban, kékesszürke ködben és Helmut Lang kabátban. A legveszélyesebb kombináció, aminek eredménye: ellenállhatatlan vonzerő és futótűzként terjedő siker. És nem csak az emo gyerekek körében: a Twilight-ban a fél világ korunk Üvöltő szelekjét látja.

Se szeri se száma a meseirodalomban híressé és naggyá lett egereknek, Mickey-től Ruminiig. Náluk talán csak a mackók vannak számosabban – ha nem vesszük sorra a cicákat, kutyákat, mókusokat, és így tovább. Ami viszont bizonyosan látszik ebből is, a gyerekek rajonganak mindenféle bundás lény kalandjaiért. Ezek sorát gyarapítja Gáti Éva könyve

Azt gondolom, nincs olyan iskolai osztály széles e hazában, ahol legalább egy valaki el ne sütötte volna a gyenge poént Petőfi Sándor örökbecsű Anyám tyúkja verse nyomán: apám tyúkja. Elég gyenge poén, mert mindenkinek eszébe jut, de gyenge azért is, mert ha anyám helyett apám, akkor a tyúkja helyett kakasa. Hanem immár az „apám kakasa” is csak plágium lehet Lackfi János és Vörös István nyomán. Ettől persze az még kérdés marad, hogy ez a poén mennyire erős.

Maurice Careme belga költő egyik gyerekversében a nap aranysityak, melyet fejünkbe csaphatunk. Erre föl én is varrtam egy sityakot napszövetből, s most sorra megkérem fiatal költőtársaimat, vegyék fel pár vers erejéig (Az alábbiakat elolvasni felnőttnek sem tilos!) L. J.

Húsz éves a Holnap, az egyik meghatározó gyermekkönyvkiadó, ami igazából nem is az, hiszen heterogén tematika jellemzi – mondja Milkovich Eszter a kiadó vezetője. A gyerekekhez, iskolához mindazonáltal közel áll, a magyarból ötös tanulóknak külön nyári ajándékkal is kedveskedik.

Nincs gyerekkor mackó nélkül, s az ember felnőttként is szívesen öleli magához egykori mackóját. Így van ez Dörmögő Dömötörrel is – aki eredetileg Sebők Zsigmond író mesehőse – , s bő fél évszázada az egyik legkedveltebb gyermek kulturális magazin címe is. Ez a mackó a gyermekkorhoz. Egyáltalán nem nőtte ki „bocs – korát”, sőt, az eltelt egy év során kívül-belül megújult, hogy továbbra is frissen, bájosan szólhasson a gyerekekhez.

68. alkalommal rendezték meg Madridban a Fiera de Librót a Retiro parkban május 29. és június 14. között. A könyvvásár naponta 11-től 14 óráig és 18 órától 21.30-ig várta a közönséget 2 héten keresztül. Szükség is van ilyen hosszú időszakra, hiszen ha valaki tájékozódni szeretne az újdonságok között, annak több napot kell eltöltenie, mert néhány óra alatt semmiképp sem tud elég információval távozni.

Kőszeghy Csilla „Bumburi a városban” című pályázata egyenesen az Internetre termett. Ez magát az alkotót is meglepte, hiszen ő „csak” egy mesés képeskönyvet álmodott meg gyerekeknek, de – mint mondta – kifejezetten örült az Egyszervolt.hu különdíjának, amit az Aranyvackor2009 pályázaton elnyert.

A 2008-as év IBBY díjasa az Év Gyermekkönyve Kategóriában nagy örömünkre ismét egy Pagony szerző lett. Szijj Ferenc, a zseniális és különleges író Zöldség Anna és a beszélő póniló című könyve kapta meg idén a díjat.

A medve, akit Paddingtonnak hívnak. Így, jelen, sőt jövő időben: a medve, aki kitörölhetetlen az angol kultúrából, mindig részese lesz annak, miként híres medvetársa Winnie, akit mi leginkább Micinek ismerünk. Micimackó és Paddington – megannyi hasonlóság és legalább ugyanannyi különbség a két bocs (bocs… medve) között. Aki szereti Micimackót, szeretni fogja Paddingtont is, hiszen mindketten imádnak kalandozni, nem otthon ülő fajták; az édességért is mindkettő rajong, Mici a mézet, Paddington a gyümölcsízt, tömblekvárt, azaz marmeládét szereti reggel, délben, este, s míg a csacsi, öreg medve a csupor mélyén keresi az élet értelmét jelentő mézet, addig Paddington jóval praktikusabban: zsebeit teletömi marmeládés kenyérrel, és viszi magával színházba, strandra, ki tudja, hátha nem lesz elég ellátmány, ott, hol a kalandot keresi, s őt a kaland.

Van komoly szakmai seregszemléje a gyermekirodalomnak Magyarországon. A kijelentés nem légből kapott, az Aranyvackor pályázatra beérkezett művek sokasága, és minősége támasztja alá. Jóllehet, nem megjelent művek versengenek, hanem írók és illusztrátorok, akik között azonban a feltörekvő, és lehetőséget kereső újak mellett rendre próbára teszik magukat a már publikáló alkotók is. A színvonal magas, a nyertes mindenképpen a közönség.

A szülői buzdítás fontosságát hangsúlyozta a gyerekek vizuális nevelésében, a svéd Sven Nordqiust iró-illusztrátor, aki a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon adott interjút szerzőnknek. Ma hazája az első három gyerekkönyv-nagyhatalom között van. Nem csoda, hisz kormányaik igencsak támogatják a gyerekkultúrát.

Sárkány, ördög, boszorkány. Tizenhárom mesehős segítéségével, tizenhárom hónapon át kanyarog a Mese útja – végig Magyarországon. Az akcióhoz – amit az IBBY, azaz a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyar Egyesülete hívott életre – bárki csatlakozhat. A cél, hogy minél többen és minél többet olvassanak.

Immár hagyományosan a Könyvfesztiválon jelentették be, mely könyvek, szerzők nyerték el az IBBY Év gyermekkönyve díját a megelőző évben megjelent kötetek alapján. Idén először azonban ez a díj már nem „csupán” eszmei elismerés: az oktatási és kulturális tárca támogatásának köszönhetően pénzjutalommal is társult.

Színes, képes, magával ragadó. A sok többi mellett, ezeknek a szempontoknak mindenképpen meg kell felelnie egy gyerekkönyvnek, bárhol is jelenjen meg a világban. Ahogyan szinte az is kötelező, hogy bemutatkozzon Bolognában, ahol évről évre találkát adnak egymásnak a világ gyermekkönyv kiadói. Az idei seregszemlén jelen volt a magyar Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete is. Az egyesület elnöke, Sándor Csilla szerint, két vágányon mozog a világ gyermekkönyv kiadása.

A költői képesség szerintem nem is más, mint a gyermek nyelvi érzékelésmódjának és világérzékelésének megőrződése valakiben és tudatos-tudattalan formai alkalmazása. Ennek a szemléletmódnak a lényege az, hogy a szavak és a dolgok azonosak egymással, s hogy szavainkkal teremtjük a világot.

Az idei Könyvfesztivál különösen sok érdekes skandináv könyvújdonsággal örvendezteti meg az északi kultúra iránt érdeklődő olvasókat, köztük a legfiatalabb olvasó közönséget is. A gyerekek és felnőttek körében is népszerű Pettson és Findusz könyvek szerzője és illusztrátora, Sven Nordqvist is Budapestre látogat.

1967 óta április 2-a, a világhírű dán meseíró, Hans Christian Andersen születésnapja a Nemzetközi Gyermekkönyvnap. A könyvnapi események célja hogy olvasásra bátorítsa a gyerekeket és felhívja a figyelmet a gyermekirodalomra. Az IBBY magyar szekciója kiállítással ünnepli a gyerekkönyveket.

Kiss Ottó március 14-én délelőtt átvette a gyermekirodalmi munkásságát elismerő József Attila-díjat. A Gyulán élő költő, aki a Bárka folyóirat szerkesztője is, a remek gyerek- és felnőttversek mellett kitűnő gyerek- és felnőttprózát ír.

Kányádi Sándor a gyermekek írója és költője. Gazdag, és szerteágazó életművét természetesen nem lehet egy jelzővel leírni, de talán mégsem túlzás a kijelentés, hiszen három évtizeden át szerkesztette a Napsugár című gyermeklapot Kolozsvárott, gyerekeknek szóló kötetei, közkedvelt meséi, versei szinte összeszámlálhatatlanok. Élő klasszikusunk idén nyolcvan éves. Március 15-én, a legmagasabb fokozatú kitüntetést a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét vehette át.

Tudjuk jól, minden gyermek varázsló - képesek a képzeletük segítségével világokat teremteni, jó esetben ezt a különleges képességet felnőtt korukra sem veszítik el. A szülők pedagógiai érzékétől, nyitottságától függően kibontakozhatnak ezek a varázsvilágok, vagy leépülhetnek a racionalitás határai közé szorítva.

Bolognában kétévente rendeznek nemzetközi gyermekkönyv bemutatót, ahol a szakmabeliek képet kaphatnak a világ könyvterméséről. A nagyközönség számára azonban ritka lehetőség, hogy itthon, Magyarországon kézbe vehessen olyan, többnyire díjnyertes köteteket, melyek nálunk még nem kaphatók. Erre nyílik alkalom az V. Gyerekirodalmi fesztiválon, a Millenárison.

A mesék, mesekönyvek varázslatos világa költözik két hétre az AKKU Kulturális Központba. A Tovább is van… című kiállításon több generáció által kedvelt gyermekkönyvek illusztrációit mutatják be - rendhagyó módon, ezúttal önálló alkotásokként. Diafilmeket vetítenek, gyerekfoglalkozásokat tartanak, tévéfilmek feledhetetlen hősei elevenednek meg.

Ünnepi év az idei, minden meseszerető számára, hiszen 150 éve született Benedek Elek, akinek meséin generációk nőttek fel, és ez minden bizonnyal így lesz ezután is. Az emlékév kapcsán a Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesületének illusztrátor tagjai arra vállalkoztak, hogy egyenként más-más Benedek Elek-meséhez készítenek illusztrációkat. A produkció nem titkolt célja, hogy a képeket bemutassák a Bolognai Nemzetközi Illusztrációs és Gyermekkönyv Kiállításon. Azt megelőzően természetesen Budapesten is nyílik kiállítás a képekből, s a tárlat az emlékév során vándorútra kel Magyarországon.

A 2007-ben alapított és kétévente megrendezésre kerülő Aranyvackor-díj és pályázat célja olyan tehetséges írók és illusztrátorok felkutatása-megtalálása, akik képesek magas színvonalon szólni a gyerekekhez, és akiknek a munkáiból mind képileg, mind tartalmilag igényes gyerekkönyv készíthető.

Könyv és filmcímek épülnek rájuk, írók szövik műveikbe, a politikusok dajkarím figurákkal példálóznak, és versike részleteket vágnak egymás fejéhez, ha fölül akarnak kerekedni a parlamenti replikában. Mindez brit nyelvterületre igaz, ahol a nursery rhymes - avagy Amerikában a Mother Goose's - sok esetben nem is gyermekversnek készültek.

Nem sok észt gyermekkönyvet ismerünk magyar nyelven, Andrus Kivirähk- "Sári, Samu és a titkok" című regénye éppen ezért nemcsak a szerző fantasztikus képzeletvilágába, hanem az észt gyermekirodalomba is bevezeti az olvasót.

"Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután" - a díjátadó úgyis hétfőn van. Talán így konferálható fel, gyerekkönyvekbe illő fordulattal, hogy hétfőn, az IBBY Magyar Szekciójának konferenciáján Baranyai András illusztrátor - Kiss Ottó fent jelzett könyvének illusztrálásáért - kézbe vehette az oklevelet, mely tanúsítja, hogy műve felkerült a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának nemzetközi dicsőséglistájára.

Három könyvvel is kirukkol a júniusi könyvhétre egyik legtermékenyebb gyerekkönyvírónk, Berg Judit. Mint mondja, nemzetközi elismertség nélkül nehéz az európai mezőnyben feltűnni. Reményei szerint a korábban elnyert IBBY - díj, és az, hogy Rumini című könyve felkerült az IBBY nemzetközi listájára, hozzásegítheti ahhoz, hogy idehaza már sikernek örvendő művei külföldön is forogjanak. Interjú Berg Judittal.

Agócs Írisz gyermekkönyv illusztrátor mackós illusztrációiból nyílik kiállítás a budapesti Lépcsőház Galériában. A képeket Tandori Dezső: Medvék minden mennyiségben című verseskötete ihlette. A kiállítás látogatói - az illusztrációk mellett - megismerkedhetnek a Tandori versekkel is.

A fiú főhős másfél, szálas termetű apja két milliméteres. Rajtuk kívül minden reális. Egy hatalmas tölgyfán laknak, ahol a kéreg repedéseitől kezdve a lehulló esőcseppeken át a rovarokig és egyéb állatokig minden a fizika törvényeinek, a biológia tényeinek megfelelő.

Huszonöt évi lappangás után került elő Banga Ferenc tizenhárom rajzsorozata, amelyeket egy különböző nemzetek meséiből összeállított válogatáshoz készített. Rajzfilm-tervekként születtek, nem készültek el, aztán elfelejtődtek, hosszasan lappangtak, majd előkerültek. A mesék kikoptak mögülük, nem voltak elég érdekesek a szövegek, ám frissek és izgalmasak maradtak a rajzok, és ahhoz, hogy jó könyv legyen belőle, újra kellett írni a szövegüket.

Hihetnénk, hogy "dáthás" volt, aki a címet adta, de a "hódom alatt" kifejezés nem a megfázásos pöszeségre, hanem valódi hódokra utal. Pontosabban azok közelségére, hiszen a gyermekirodalom ezúttal az Állatkert Játszóházba költözik, a Pozsonyi Pagony kiadóval szervezett közös program részeként a jövő héttől minden kedden.

Újdonságok és remake-ek, papír-színházzá váló mesekönyv, hatalmas választék. Hat gyerekkönyvkiadó 2008-as választékából szemezgettünk, teljesség igénye nélkül.

A nyolcvan éves írónő terített asztallal vár pesti lakásában. A pogácsa mellett több tucat kötet hever. Varga Katalin időről időre belelapoz egybe, közvetlenül, mint régi barátairól mesél róluk. Első verseitől eljutunk Varró Dánielig, szó esik diszlexiás gyerekekről és a tévéfilmek felgyorsult tempójáról, az IBBY életműdíja kapcsán még az elismerések lélektanáról is.

A mesélés ősi személyiség- és közösségformáló erejét idézi Bob Hartman és Kállai Nagy Krisztina koprodukciós Mesélő Bibliája, amely külföldön az egyik legnagyobb, angol, keresztyén gyermekkönyvekkel foglalkozó kiadó, a Lion Hudson plc. gondozásában, míg hazánkban a Harmat kiadónál a Miklya házaspár, Mónika és Zsolt, kiváló magyar fordításában jelent meg ez év októberében.

A december a gyerekek hónapja Kecskeméten, a Katona József Megyei Könyvtárban. "2008-ban ez pontosan a tizedik alkalom, úgyhogy éppen jubilálunk" - mondja Koleszár Márta, a könyvtár gyermek- és ifjúsági szakreferense. A kis programfüzet tanúsága szerint harmincöt különböző esemény, játék és akció várja az ifjabbakat.

A magyar irodalom egyik élő klasszikusa, Csoóri Sándor az idei Prima Primissima díjasok egyike. Munkásságát már előzőleg is számtalan elismeréssel méltatták, többi között József Attila díjjal, Balassi emlékkarddal és Kossuth díjjal. Írásai többségében felnőttekhez szólnak, de ugyanígy megtalálja a hangot a gyerekek felé is - mint tette azt legutóbbi, Moziba megy a Hold című verseskötetében is.

Azt mondják a párizsiak, romlott a gazdasági helyzet, és ez kihat a gyermekkönyvkiadásra is. Az Állam nem ad elég pénzt a kultúrára, és ezt megérzik a gyermekkönyvesek. Nagyon ismerősen csengtek ezek a mondatok, de az itthoni tapasztalatok alapján mégsem lehetett igazán komolyan venni. Hát igen, persze, biztos valamennyivel kevesebb pénz jut majd. De mihez képest?

Az írott szó, a könyv szeretetét a gyerekek viszik tovább, hozzájuk pedig a mese révén lehet eljuttatni az irodalmat. Ennek okán választotta vezértémájának a mesét az V. Debreceni Könyvszemle. Az eseményhez különleges mesemondó verseny is párosul. A gyerekek saját maguk által írt meséket adnak elő, melyek egy kis könyv formájában meg is jelennek a könyves seregszemle idején.

Lesznai Anna író, képzőművész a múlt század első felében élt és alkotott. Hagyatékában lelt kiadatlan képeiből, meséiből új kötet jelent meg, amiből azután még egy lett. A tavaly napvilágot látott Idődíszítés című gyűjteményben mesetöredékek is szerepelnek. Ezeket a történetkezdeményeket gyerekek szőtték tovább a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum meseíró pályázatán. Így születhetett meg az újabb könyv, a Meseszövés – Lesznai Anna mesés képeivel, és a gyerekek mesevilágával.

Alig egy évtized alatt az ifjúsági irodalom talán legkedveltebb műfajává vált a fantasy. Olvasmányos, kalandos, és igazán az a történet sikeres, amelyben a gyerekek megmentik a világot. Ezek alapján mindenképpen sikervárományos a napokban megjelent Tükörváros titka, Mikó Csaba könyve.

Réglátott vita parázslott fel az ifjúsági irodalom házatáján három nagy magyar klasszikus regény, az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, és Az arany ember egyszerűsítő átdolgozása nyomán. „Csak ma a harmadik interjút adom a témában” – mondja Arató László, a Magyartanárok Egyesületének vezetője.

Emlékszem, úgy 10 éves lehettem, amikor a nagynéném egy ifjúsági regényt ajánlott elolvasásra. A címe Britta kiönti szívét volt. A könyv levélformában íródott egy 15 éves lányról, Brittáról, aki egy szürke svéd vidéki kisvárosban lakik, és egy stockholmi lánnyal levelezik. Britta leveleiből kiderül, hogy éltek a svéd gimnazisták abban az időben, és megismerkedhetünk a svéd karácsony előtti meg körüli szokásokkal. Legmerészebb álmaimban sem mertem volna gondolni akkor, hogy egyszer majd Svédországban fogok élni. Ez volt az első találkozásom Astrid Lindgrennel. Azután, amikor a 90-es évek közepén Göteborgba költöztem, és egy fél éven át gyerekirodalmat tanultam a felnőttoktatás keretén belül, róla írtam egy dolgozatot. (Maria Larsson)

Kortárs gyerekversekből és dalokból készített rajzfilmsorozatot az Egyszervolt.hu és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a MOME. A verseket, dalokat a gyerekportál szerkesztősége válogatta, a filmeket a művészeti egyetem animáció szakos hallgatói készítették, a munka témavezetője M. Tóth Géza volt.

Az Európai Kultúrák Párbeszédének Évében impozáns képeskönyv-kiállítást szerveztek a Párizsi Nemzeti Könyvtárban 27 európai ország részvételével. Magyarországot a Csodaceruza kiadásában megjelent Békés Pál–Szabó Levente szerzőpáros könyve, a Lomtalanítás a Fehérlófia utcában című könyv képviseli.

A kolozsvári Koinónia és Projectograph kiadók gondozásában elkészült a Kincses Képeskönyv sorozat második része. Kolozsvár után most Marosvásárhely történetével ismerkedhetnek meg az olvasók. Mindkét kötetet Jánosi Andrea illusztrálta, vele készített interjút a Csodaceruza.

A Csodaceruza legfrissebb számának borítóján Rastatter Linda illusztrációja szerepel, melyet 2006-ban beválogattak a Nemzetközi Bolognai Illusztrációs kiállításba. A képet az illusztrátor Lackfi János Dorottya legyőzi a hisztit című verséhez készítette.

Mindenki őriz emlékei között legalább egy gyermekkönyvet, mely felejthetetlen élmény maradt számára. Mi volna azonban, ha azzal a könyvvel nem is találkozhatott volna? Manapság sokkal több gyermekkönyv jelenik meg, mintsem arról tudomást szerezhetnénk, különösen a fővárostól távolabb. A többi között ezen is változtatni szeretne a napokban alakult Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése, mint a minőségi gyermekkönyvkiadás szakmai érdekképviseleti fóruma.

"Volt egyszer egy mesebolt, abban minden mese volt: fiókjában törpék ültek, vizilányok hegedűltek" - Gazdag Erzsi versén generációk nőttek fel, és képzelték maguk elé a "meseboltot". Talán közéjük tartoznak azok is, akik ezt valóra is váltották. A minap újabb mesebolttal gazdagodott a főváros, és csak remélhetjük, hogy a sor folytatódik, nemcsak Budapesten, hanem az ország más városaiban is.

Meseország lakóit - a nyár elején megjelent verseskötetében - Tótfalusi István mutatja be az olvasóknak. Õt azonban bizonyára kevésbé kell bemutatni, hiszen számtalan könyv fűződik személyéhez. Harmincöt éven át volt a Móra Kiadó szerkesztője, számos ismeretterjesztő könyvet írt, ő tette számunkra ismertté fordítóként például a svéd gyermekverseket.

Honour List díj illusztráció kategóriában, IBBY 2008. Gyerekkoromban sose szerettem a vasárnap délutánt. Mégpedig azért nem, mert másnap jött a hétfő, és iskolába kellett menni korán reggel. Borzasztó volt. Mostanában is menni kell, de nem iskolába, hanem dolgozni, és ez nem annyira borzasztó. Megközelítőleg sem. Persze az is igaz, vasárnap délután akkor sem történt semmi, ha mindenki otthon maradt, és akkor sem, ha mindenki - vagy csak valaki - elment valahová. Meccsre, netán.

A gyermek személyisége és a hozzá társítható minőségek és jelenségek (gyermeki, gyermekség, gyermekkor, gyermekszerelem, gyermekhalál stb.) a 20. század elején megújuló magyar irodalom egyik aktuális és divatos témája. Az újdonságokat kereső és a felfedezendő témákat hajszoló századelő mint közérdeklődésre számon tartható nóvumot, titkot fedezi fel a gyermekkort. A modernizálódás évtizedeiben jelenik meg Móricz Zsigmond gyermekversgyűjteménye, az Erdő-mező világa (1906), Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk (1908) című regénye és Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai (1910) című versciklusa.

A karikatúrista eleve görbe tükörben láttatja a világot, de nem ezért fordított könyv a Csinnadratta, és nem is azért, mert külhoni nyelvből magyarították. A különlegesség, hogy ezúttal nem a versekhez készültek illusztrációk, hanem fordítva. Megvoltak a rajzok, a képek, és azokhoz válogattak hozzáillő szövegeket a szerkesztők - éppen fordítva, mint az megszokott.

Erős vágy él bennünk, hogy gondoskodjunk gyermekeinkről, mindent megadjunk nekik, ami a fejlődésükhöz szükséges. Ma már nem ritkaság az otthoni számítógép, a szolgáltatók pedig egyre szélesebb körben megfizethető áron kínálják a villámgyors internetelérést. A gyerekek az iskolában informatikát tanulnak, szabadidejük egy részét pedig a világháló virtuális valóságában töltik: szörfölnek. Az internet a korlátlan szabadság lehetőségével kecsegtet: ebben a világban mindenki az lehet, aki lenni szeretne – a férfi nő, az idős fiatal, a gyermek felnőtt.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Olyan király, akit annyira tisztelt és szeretett a népe, hogy életét legendákban, mesékben örökítette meg. El sem kell árulni, hogy Hunyadi Mátyásról, legmesésebb királyunkról van szó. Koronázásának ötszázötvenedik évfordulóján, a Reneszánsz Évben, szinte magától értetődik, hogy országos mesemondóverseny emlékezzen meg róla. A döntő szeptember 30-án, a magyar népmese napján lesz, az Országos Széchényi Könyvtárban.

A Csimota Kiadó egy öt tagból álló illusztrátorcsapatot felkért arra, hogy egyenként, a saját értelmezésükben meséljék el a Piroska és a farkas történetét tizennyolc képben, szöveg nélkül. A szóban forgó illusztrátorok nevét érdemes megjegyezni, ezért felsorolom, és minden alkalmat meg fogok ragadni, hogy a továbbiakban is név szerint említsem őket. Tehát Balogh Andrea, Baranyai András, Kárpáti Tibor, Rutkai Bori, Takács Mari.

Más stílust, kereskedelmi személetet szeretnék – mondja a Móra Kiadó új vezetője, aki egyben régi vezető is. Janikovszky János, a kiadó tulajdonosa, elnöke a 12 év múltán távozott vezérigazgató, Cs. Tóth János helyét vette át augusztus elsejétől. Hozzáteszi: a stílusváltást nem a könyvszakmai vonalon tervezi, épp ellenkezőleg, ott az eddig megszokott vonalon kíván erősíteni.

Milyen különleges, mondhatni misztikus kapcsolat fűzi egymáshoz a gyermekirodalmat és a labdarúgást? A foci az egyik legkedveltebb gyermekjáték, a foci ugyanakkor a kezdetektől fogva harc, elég csak a szakkifejezéseket áttekintenünk: támadás, védekezés, csatár, védő, letámadás, - s máris átélhetjük a két küzdőfél élet-halál harcát. Kis irodalmi „labdarúgológia” Pompor Zoltántól az EB lezárulta és a bajnoki nyitány között félúton.

Apa számára kétszáz lépcső maga az egzotikum. Egy-egy emlékezetes kirándulás lépcsősorai sejlenek fel előtte: kilátó, hegyoldal, palotalépcső. Otthon maximum a templomtorony, ahová a pap fia hívta fel egyszer.

Már évek óta nagyon szoros barátság köt össze Molnár Ágnessel, gyakran vagyok vendégük párizsi otthonukban, Belleville-ben, nem messze a háztól, ahol Edith Piaf született. De csak most, amikor szóba került ez a riport, vette elő régebbi, Magyarországon megjelent könyveit, és áramütésszerűen fedeztem fel köztük azt a könyvet, amelyik gyermekkoromban meghatározó élményt jelentett, sőt talán ennek kapcsán határoztam el már akkor, hogy én is mesekönyvíró vagy -rajzoló leszek. Ez volt A kékfényű lámpás, ami a Móra kiadónál jelent meg 1962-ben. Akkor voltam nyolcéves, s ez volt az első mű, ami megismertetett a világirodalom remekműveivel. Az illusztrációival nem tudtam betelni. (Molnár Ágnessel Rényi Krisztina beszélgetett)

Ha azt mondom, a mesében van egy vidéken lakó bácsi, aki évődik a tyúkanyóval és van egy ölbeli kedvence, és ezt a mesét Sven Nordquist írta - a legtöbben rávágják: Pettson és Findusz. Pedig nem ők a könyv főszereplői. Mi több, amikor ez a mese született, még nem is léteztek. Az új Nordquist könyv az egyik legrégebbi.

Beatrix Potter nagyon talányos életművet hagyott maga után. Egyrészt a világ talán legsikeresebb gyerekkönyv-írója, másrészt viszont máig érthetetlen és sokat vitatott ez a hihetetlen rajongás a művei iránt.

A szövegértés sikeressége nem csak az olvasón múlik, hanem nagy mértékben az olvasott szövegen is. A kutatások szempontjából sem érdektelen mindez, hiszen minden írás szerzőjének és szerkesztőjének célja (vagy célja kellene, hogy legyen), hogy az általa létrehozott szöveg, a lehető leghatékonyabban, legkönnyebben befogadható, megérthető vagy felhasználható legyen.

Kovács Eszter, a Pagony kiadó egyik szerkesztője, alapítója, a könyvkészítés háttérmunkájába avatja be az olvasókat. Ezúttal a Lámpalány meséi, és a Piroska és a farkas című kötetek megalkotásáról derülnek ki izgalmas részletek.

Huszonöt éven át érlelődött. Egy nagy festményben szerettem volna az álom világát bemutatni. Ezt maga a szerző, Sven Nordqvist mondja a "Hova tűnt a testvérem?" című kötetéről, melynek nem is annyira a története, sokkal inkább a rajzok adják a különlegességét. Ez a kötet érdemelte ki a 2007-es svéd irodalmi August-díjat.

Egy jó könyv első mondata sok mindent meghatároz. Hasonlóan van ez egy tévé vagy rádióműsor esetében is. Talán nem csoda, hogy Azurák Csaba, a közismert tévés műsorvezető is különös figyelmet fordít ezekre, de már gyermekkora óta. A legfontosabb kezdő mondatok még mindig a fejében vannak, még a legkeményebb riportok sem írták felül.

Valamikor a '80-as években láttam egy színdarabot, a címe: "Rémségek kicsiny boltja". Bizonyára nem véletlen az utalás, hiszen ebben a könyvben is van bőven részünk borzongásban, csakhogy míg a színmű jó része fikció, addig a regény alapja valós történelmi esemény, az 1665-ös londoni pestisjárvány.

Ez volt az első mondata: "Ez az egész úgy kezdődött, hogy a jó Isten körülnézett a Földön, hová lehetne egy kisgyereket küldeni." Ez ma már nem található - pontosabban van egy hasonló könyv, de abból ez a mondat hiányzik. Természetesen a Kököjszi és Bobojszáról van szó, amelynek az első kiadása 1939-ben jelent meg.

Egy könyv több, mint lapozgatható papírköteg, és több betűk és képek egyszerű halmazánál is. Hosszas alkotómunka, sok-sok ötletelés, gondolkodás, próbálkozás, és végül írás-rajzolás vezet odáig, hogy végül kézbe vehessük, olvashassuk és nézegethessük őket. A háttérmunka izgalmas részleteibe avatja be az olvasókat Kovács Eszter szerkesztő, a Pagony kiadó egyik alapítója, legújabb köteteik születéséről szóló sorozatában.

"Dedós, száraz, tök izgalmas" - kamaszok is hozzájárultak véleményeikkel, hogy "A Jogerő legyen veled!" című könyv végül olyan kötetté válhatott, amiért az IBBY az Év gyermekkönyve díjjal jutalmazta, az ismeretterjesztő kategóriában. "Ahol az emberi megoldások nem működnek, ott a jog tehetetlen" - akár ez lehetne a könyv mottója, melyről a szerkesztőt, Schenk Borbálát kérdezte Gáspár Sarolta.

Még tart a Réber László műveiből összeállított kiállítás a székesfehérvári Csók István Képtár termeiben. Jóleső érzés látni, hogy a művész szinte minden gyerekekhez szóló író, költő írásához tudott autentikus rajzokat készíteni. Viszontlátjuk Csukás István, Horgas Béla, Szécsi Margit, Tamkó Sirató Károly, Végh György; vagy a prózaíró Fehér Klára, Halasi Mária, Hárs László, Mándy Iván, Szalay Lenke, Száva István, Török Sándor munkáihoz készített illusztrációkat. A külföldi szerzők közt megtalálható a német Hans Fallada, az amerikai Upton Sinclair és az orosz Makszim Gorkij neve egyaránt.

A Csimota és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar különleges kiadvánnyal lepte meg a legkisebbeket: olyan mesét jelentettek meg, Marianne Poncelet csodás történetét, melyhez Orbán György zeneművet írt, s a lemez a kötet melléklete. Ráadásul Mácsai Pál narrációjával a mese szövege is hallható a korongon. A kötet szerzői-közreműködői mind-mind szakmájuk mesterei. A lemezhez Kocsis Zoltán írt ajánlót, a kötethez pedig Molnár Szabolcs utószót. Az ilyen, a szó legnemesebb értelmében összművészeti kiadványokra, főként a zenei nevelés elsorvadását-elsorvasztását tekintve, óriási szükség van.

A könyvhét nyitónapján adták át a Szép Magyar Könyv 2007 verseny díjait. A legszebb, tavaly kereskedelmi forgalomba került gyerekkönyv ez alapján Szabó Magda Bárány Boldizsár című könyve, melyet Szalma Edit illusztrált, és az Európa kiadó gondozásában jelent meg. A versenyen 53 kiadó összesen 119 kötetét bírálta el a zsűri.

Lázár Ervin már életében klasszikussá vált, sőt, halhatatlanságát gyakorlatilag már első megjelent művei meglapozták. Ehhez képest "nincs túl elemezve, túlírva" a munkássága - ahogyan Pompor Zoltán is indokolta, miért is fogott a Hétfejű szeretet című tanulmány megírásához.

Százhatvan könyv megjelentetését tervezi idén a Móra Kiadó. Ebben szerepet játszik a kiadó által gondozott megannyi klasszikus kötet újabb kiadása, de természetesen jut hely a teljesen új illetve teljesen felújított, átdolgozott alkotásoknak is. Ezekből mutatott be egy csokorra valót könyvhét előtti sajtótájékoztatóján, a Móra Kiadó.

A Könyvhétre Berg Judit ismét újdonságokkal jelentkezik. Egy új sorozat első darabjával, a Cipelő cicákkal valamint Panka és Csiribí kalandjainak negyedik kötetével. Mindezek alapján bátran kijelenthetjük: ő az utóbbi évek legtermékenyebb gyerekírója.

Szegedi Katalin számos magyarul és idegen nyelven megjelent könyv illusztrátora. Több alkalommal elnyerte könyveivel a Szép Könyv-díjat, a hazai IBBY pedig 2004-ben Az Év Illusztrátora díjjal jutalmazta. Munkáiról és a kortárs gyermekköny-illusztrációkról kérdeztük.

Nagy Lajos király korában kellett jártasnak lennie azoknak az osztályoknak, melyek részt kívántak venni a "Tud-e a strucc repülni?" című, két országra szóló vetélkedőben. A tíz héten át tartó, vetélkedőt februárban indította el a Coldwell könyvkiadó. A vetélkedőn 92 magyarországi és 34 szlovákiai osztály vett részt.

A Finlandia Junior - mint az Év gyermekkönyve nálunk - a legrangosabb irodalmi díj Finnországban. Ezt nyerte el 2006-ban Timo Parvela, a Mérleghinta című könyvével, mely a napokban jelenik meg a Cerkabella kiadó gondozásában. A szerzőnek ez az első, magyar nyelven megjelent kötete, amit minden bizonnyal még az idén követ az Ella sorozat, mellyel igazán ismertté vált hazájában.

Hogyan legyen egy képeskönyv igényes, műgonddal elkészített és emellett széles körben terjeszthető, "közérthető" vagy még inkább - szerethető? S mindezt hogyan lehet megvalósítani, ha a következők adottak: egy illusztrátor, aki a nemzetközi szakmai elismertség mellett a közönség (gyerekek, szülők, illusztrátor-növendékek, kiadók) körében is népszerű; továbbá egy kevés szóval annál többet kifejező szerző, aki már két könyvet is készített az említett illusztrátorral; valamint egy kiadó, amely tizenhét éves működése óta egy nyugat-flandriai kis településen sorra jelenteti meg bátor képi világú és hangvételű képeskönyveit, kitart az ügy iránti elkötelezettsége mellett és lehetőséget biztosít a tehetséges fiatal illusztrátoroknak arra, hogy munkáik megjelenhessenek. (Wittmann Ildikó)

Kinek adták ki ezt a könyvet? A kérdés jogos, de nehéz lesz rá választ adni. A mai magyar költészet kutatóinak épp olyan kötelező olvasmánya lesz, mint az iskolai könyvtárak szorgos látogatóinak. És ajándéknak sem utolsó. Ebben valószínűleg az illusztrátornak, Takács Marinak is vannak érdemei.

„Félelem a gyermekirodalomban” a címe annak a kiállításnak, amely május 6-án nyílt meg az Országgyűlési Biztos Hivatalban. A különleges kiállítás apropója egy korábbi kiállítás, amelyre kitűnő illusztrátorok készítették el pályaműveiket. Most a győztes képek mellett a pályázatra beérkezett összes pályamű megtekinthető.

A Csoda és Kósza könnyed, mégis igényes ifjúsági olvasmány, mely sziporkázó humorával, kalandos, akciódús történetsorozatával, sokszínű témavilágával, kivételes megjelenítőerővel bíró, játékos nyelvével a mai gyerekeket szólaltatja meg. Eszköztára jó érzékkel összeválogatott: figyelembe veszi a tévékultúrán felnövekvő fiatalok témaigényét, intenzív vizualizáltságát.

Páratlan összefogás eredményeként elindult az első interaktív gyerekkönyv-sikerlista rendszer. Páratlan, mert hét kiadó és két szerkesztőség összefogásában jött létre. Első, mert ilyen még nem volt, végül pedig interaktív, mert az olvasók is szavazhatnak a könyvekre. Itt tehát a legsikeresebb gyerekkönyvek versengenek egymással olvasóik, a gyerekek kegyeiért.

Pár éve még csak ízlelgettük, ma már viszont nagy kanállal esszük. Fantasy filmek, regények, új hősök, harcok és persze sorozatok. Elérkezett a Harry Potter utolsó része is, a hetedik. Sorozatfüggő lett az egész világ, rászoktattak minket az izgalmakra, most már csak maradt a kérdés, hogy van –e élet Harry Potter után?

A Biblia Éve-2008 különböző formában és változó intenzitással, de erőteljesen hangsúlyt kap a magyar történelmi egyházak és a kulturális intézmények idei programjában. Míg az utóbbiak inkább a második félévtől kezdődnek, az egyházak és kiadóik a gyerekek számára többféle programot és kiadvány indítottak útra.

Állatok a múzeumban címmel új képzőművészeti könyv jelent meg, magyar íróktól,kizárólag a magyarországi múzeumokban megtalálható,állati képzőművészeti alkotásokkal. Az Aula kiadó új kiadványával folytatja a Móra és a Csimota kiadók által kezdeményezett programot: játékosan hozzuk közel a gyerekekhez a képzőművészetet.